(Hampel József (Pest, 1849. november 10. – Budapest, 1913. március 25.) magyar régész, egyetemi tanár, az MTA tagja.)

Fáradhatatlan, sokoldalú és maradandó becsű munkásságnak vetett időnek előtte véget a halál, mely márczius 25-én körünkből váratlanul elragadta Hampel Józsefet, a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségosztályának igazgatóját, a budapesti egyetemen a klasszika-archaeológia tanárát. Benne a magyar tudomány egyik legkiválóbb képviselőjét vesztette el, kinek híre hazánk határain messze túlterjedt; gyászunkban osztozik a külföld, melynek szakkörei jól ismerték és nagyrabecsülték az elhunytat, átvették és érdeme szerint értékelték kutatásainak gazdag eredményeit.

Hampel József (1849-1913)
Hampel József (1849-1913)

Hampel József 1849 november 10-én született Pesten, a középiskolát és a jogot itt végezte; első irodalmi dolgozata A báni méltóság eredetéről és történetéről 1868-ban jelent meg. A jogi studium azonban nem elégítette ki lelkét, hajlamait követvén csakhamar irányt változtatott és a régészet tanulmányozására pártolt át, melyhez élete végéig hű maradt; 1870-ben a Nemzeti Múzeum régiségtárának szolgálatába lépett s már ez évben tette közzé első szakbeli értekezését: Aquincum történetének vázlatát. 1876-ban a budapesti nemzetközi ősrégészeti kongresszus egyik titkárának választván, megbizták az országos régészeti kiállítás rendezésével, melynek leíró lajstromát franczia nyelven tette közzé; ugyanakkor jelent meg hazánk őskori emlékeiről szóló szintén franczia műve. 1877-ben az egyetem magántanárává habilitálta az archaeológiából, 1880-ban rendkívüli tanárnak nevezték ki az ókori történet tanszékére, majd 1890-ben Torma Károly utódaként rendes tanára lett a klasszika archaeologiának. A délelőtt első órájában tartotta mindig előadásait, kilenc/ órakor pedig átsietett a múzeumba, hogy a régiségtárt, melynek vezetője volt, igazgassa. Irodalmi működése elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia 1884-ben levelező tagjává választotta, 1892-ben meg rendes tagjai sorába iktatta; az Akadémia archaeológiai bizottságának előadója s folyóiratának, az Archaeológiai Értesítő-nek (1885 óta) szerkesztője volt. A Nemzeti Múzeum fennállásának századik évfordulója alkalmából a király az udvari tanácsosi méltósággal tüntette ki. — 1883-ban nőül vette Pulszky Ferencz nagyműveltségű, finom izlésű leányát. Polyxenát, ki nemcsak a családi élet boldogságát teremtette meg számára, hanem tudós tevékenységének megértő, buzdító részese volt.

Hampel József (1849-1913)
Hampel József (1849-1913)

Hampel életének termése rendkívül gazdag, hazai meg külföldi szaklapokban, főleg az Archaeológiai Értesítőben közzétett dolgozatai valamint magyar és német nyelven irott önálló munkái kis könyvtárt tesznek ki. Magyar tudóshoz illően főfeladatának tekintette, hogy a hazánk területén előforduló s hazai gyűjteményekben fölraktározott anyagot kutassa és tudományosan foldolgozza. Működése négy nagy területet ölelt föl: fiatal korában megkezdett ősrégészeti tanulmányait éveken át folytatván, megirta a bronzkor történetét hazánkban. Majd áttért a népvándorlás- és honfoglálaskori hazai sirokból és kincsekből származó emlékeknek ismertetésére és rendszerbe foglalására, a mi nálunk hasonlíthatatlanul nehezebb föladat, mint Európa más országaiban, mert míg például Észak-Itáliában, Német- és Francziaországban a népvándorlás idején rendszerint csak egy-egy nép telepedett le bizonyos ideig, hogy aztá helyet adjon egy másiknak, addig hazánkban a legkülönbözőbb törzsek szerepeltek, hol egyidőben egymás mellett, hol gyors váltakozásban egymás után, azonkivül a népeknek ez a hullámzása is tovább tartott nálunk, úgy hogy a stilisztikailag rendkivüli változatosságot feltüntető leleteknek ethnikai és chronologiai meghatározása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. A felmerülő számtalan problémával csak Hampelnek széleskörű tudása, józan itélete, mely a merész hipotezisektől tartózkodott és a fantáziának nem engedett teret, valamint összehasonlító módszerének pontossága és az emlékeknek oriási tömegén uralkodó kitűnő memoriája tudott sikeresen megküzdeni. Ide vonatkozo művei alapvető jelentőséggel birnak, melyek meghatározták minden későbbi kutatásnak biztos kereteit. Ezen összefoglaló műveinek német kiadása a nemzetközi archaeologiai irodalom standard workjai sorába került és szerzőjének e téren europai hirt és föltétlen tekintélyt biztosított. Munkásságának harmadik köre, melylyel különösen élete utolsó szakában szeretett foglalkozni, hazánk, főleg Pannonia római korú emlékeinek méltatása; e nemű tanulmányaiban Pannonia történetéhez és művelődéséhez valamint a provincziális római művészet ismeretéhez nyujtott fontos adatokat; a Dunavidéki provincziákból származó, lovas istenségeket ábrázoló emlékek összeállításával és értelmezésével pedig az antik vallástörténetnek egy homályos szakára derített világosságot. Végül foglalkozott, avatottan és behatóan, az ötvösművészet és általában a hazai műtorténet emlékeivel is.

Munkásságáért a külföld is bőséges elismeréssel adózott az elhunytnak. A legtöbb külföldi nagy archaeologiai társulatnak tagjává választották. A külföldi nemzetközi tudományos kongresszusokon, melyeken az egyetem, múzeum vagy akadémia képviseletében jelent meg, Hampel József mindig előkelő szerepet vitt; a köztiszteletnek örvendő, szeretetreméltó magyar tudóst rendesen beválasztották az elnökségbe, s ő a munkálatokból mindig derekasan kivette a maga részét.

Pulszky Ferenc sírja Budapesten. Kerepesi temető: J. 30. (Szobrász: Donáth Gyula.) Vele együtt: Pulszky Ferencné, Walter Teréz (Bécs, 1819. jan. 7. - Buda, 1866. szept. 6.) írónő; Hampel József (Pest, 1849. nov. 10. - Bp., 1913. márc. 25.) régész, egyetemi tanár; Kern Aurél (Bp. 1871. május 17. - Bp., 1928. január 20.) újságíró, kritikus, zeneszerző színházigazgató. Varga József fényképe
Pulszky Ferenc sírja Budapesten. Kerepesi temető: J. 30. (Szobrász: Donáth Gyula.) Vele együtt: Pulszky Ferencné, Walter Teréz (Bécs, 1819. jan. 7. – Buda, 1866. szept. 6.) írónő; Hampel József (Pest, 1849. nov. 10. – Bp., 1913. márc. 25.) régész, egyetemi tanár; Kern Aurél (Bp. 1871. május 17. – Bp., 1928. január 20.) újságíró, kritikus, zeneszerző színházigazgató. Varga József fényképe

A tudomány nemzetközi foruma előtt utoljára Rómában, az archaeologiai kongresszuson láttuk szerepelni, a mult év októberében. Élénken él még emlékemben az a diadal, melyet ott aratott. Nem az előadására gondolok, a melylyel — Pannonia vallási emlékeiről szólt — másfél órán át bilincselte le hallgatoságát, hanem arra a jelenetre, mely egy szakosztályi ülés végén lefolyt. Rostowzew, a szent-pétervári egyetem tanára, fényképekben bemutatta azt a főleg arany és ezüst tárgyakból álló nagy kincset, mely nemrég a poltávai kormányzóság területén napfényre került. A nagyhirű orosz kutató, mellesleg mondva egyike a legegyetemesebb látókörű archaeologusoknak, igazi tudóshoz illő őszinteséggel kijelentette, hogy e stilusokban rendkivüli eltéréseket mutató darabokkal szemben nem tud eligazodni és azért szaktársainak itélete alá bocsátja. A fényképek kézről-kézre jártak, de érdemleges válasz a föltett kérdésre nem hangzott el. Akkor megszólalt Hampel. Egy figyelemre nem méltatott kengyelből kiindulva, melyben gyakorlott szeme az avar lovas szerszámára ismert, kifejtette, hogy itt nyilván egy avar törzsfőnöknek vele sirjába temetett, kalandozásai közben összehordott hadiprédájával van dolgunk, aztán neki melegedve megadta a leletnek valószinű korát és a stilisztikailag anynyira különböző darabok területi származását. Néma csendben hallgatták a magyar tudós fejtegetéseit, s mikor végzett, lelkesen megtapsolták. Biztos vagyok benne, hogy akkori hallgatói, az európai régészeti tudomány kiválóságai, őszinte részvéttel fognak értesülni arról, hogy Hampel József beszédes ajka örökre elnémult. (Láng Nándor)

(Forrás: Szöveg és első kép: Vasárnapi Ujság, 60. évf., 14. sz., 1913. április 6., 272. o. További képek: Wikipedia)
Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s