Seinen Tod stirbt der Voll-bringende,
siegreich, um ringt
von Hoffenden und Gelobenden.
Nietzsche.

SZABÓ ERVIN
1877—1918

Még sokkal hevesebb a gyászunk a Szabó Ervinnek frissen hantolt sírja mellett, semhogy már ma felmérhetnénk a veszteség egész súlyát, melyet a Sors az ő kidőlésével reánk mért. A közel jövő feladata lesz méltó irodalmi emléket állítani az ő széleskörű és sokoldalú munkásságának, mely a tudósnak és az apostolnak, a szervezőnek és a népszerűsítőnek ritka szerencsés találkozása volt. Most csak néhány vonással kíséreljük meg tudományos és publicisztikai egyéniségének hevenyészett vázlatát megrajzolni.

Mint kutató a társadalmi élet egész szövevényét soha nem lankadó érdeklődéssel kísérte. Elsősorban Marx és Engels rendszere alapján állott (akiknek munkái közül többet kiadott magyar fordításban értékes és mélyreható jegyzetekkel kísérve), de mindig érezte általánosabb és egyetemesebb lélektani és szociológiai alapvetések szükségét. A társadalomtudományi világirodalmat kevesen ismerték olyan biztonsággal, mint ő. A legkülönbözőbb tereken kutatóknak mindig képes volt hasznos irányításokat adni. Különösen élénken foglalkoztatta az osztályharc kérdése. Tervezett is erről a témáról egy nagyobb monográfiát, de előbb egészségi állapota, majd később más irodalmi feladatok megakadályozták őt e munkája befejezésében, mely csak mint torzó maradt ránk. Később osztályharcelméletét egy konkrét területen érvényesítette: a Tőke és a Munka harca című könyvében, mely eleven, színes és megkapó rajza korunk szociális harcainak, egyben tömör összefoglalása szindikalista elveinek. Különben már első nagyobb tanulmányát, a Társadalomtudományi Társaság-ban a szocializmusról tartott előadását is ennek a problémának szentelte és ez az irása egyike a szociális kérdés legmarkánsabb s legegyénibb összefoglalásainak. Gazdaságelméleti és munkaszervezési problémák is élénken foglalkoztatták s több kitűnő ily irányú tanulmánya jelent meg. A háború vihara és kínos átéléseinek hatása alatt a háború és a béke összefüggéseihez nyúlt s Imperializmus és tartós béke cím alatt a Cobden és Bright tanításait újította fel széles történelmi és ökonómiai perspektívákkal.

Szabó Ervin (1877-1918)
Szabó Ervin (1877-1918)

Mint publicistának minden írása szocialista világnézetének egy-egy sugara. De az ő szocializmusa nagyon elütött minden merev és ortodox dogmatizmustól. Bár módszerében a történelmi materializmust alkalmazta, lelki alkatában épp a német szocializmus ellenlábasa volt. Erkölcsi heve és esztétikai intuíciója inkább a francia és az orosz szocializmushoz hozta őt közelebb. Különösen Lavrow, Proudhon és az újabbak között Sorel voltak reá hatással. Az államszocializmussal és a túlmechanizált szervezkedéssel szemben az egyéniség jogait, a szabad kooperációt és kezdeményezést hirdette. Így vált egyéni, sajátos rendszerével a modern szindikalizmus egyik úttörőjévé s ezzel magára irányította a külföld figyelmét is. Különösen Franciaországban és Olaszországban voltak meghitt barátai (Lagardelle, Michels). Oroszországba is széles körökben ismerték és megbecsülték, mint ezt a moszkvai szovjet-akadémiába való beválasztása is mutatja. Az alkotó lendületnek ez a kultusza, az egyéniségnek és a szabadságnak, a kezdeményezésnek és az áldozatnak ez az egyre fokozódó elismerése a gazdasági determinizmus, a miljő és a kényszer mechanisztikus világrendjével szemben terelte utolsó éveiben mind nagyobb mértékben figyelmét általánosabb filozófiai és erkölcstani problémákra, ami a filozófiai ideálizmushoz való bátor közeledésében nyert kifejezést. Lelkének ez a legújabb irányzata annyira meleg és eleven volt, hogy a Galilei Kör-ben tartott utolsó előadásának végső passzusa valóságos apoteózisa a kanti morálnak.

Mint történetíró a Szabó Ervin tevékenysége a Grünwald Béla és a Harkányi Ede által megkezdettirány folytatása, természetesen eltérő egyéniségének és felkészültségének megfelelően teljesen eredeti utakon haladva. De miként elődei, úgy ő is arra törekedett, hogy az általános európai fejlődés, sőt a szociológiai elmélet fényénél világítsa meg azt a bozótot, melyet itt az osztályérdek és a sovinizmus teremtett. Főleg az 1848/49-es átalakulás mélyebb gazdasági és osztálylélektani alapjait vizsgálta meg és az e tárgyról irt nyomdakész nagy munkája egészen új perspektívába állítja ezt a fontos korszakot.

Mint szervező nemcsak a Fővárosi Könyvtár történetébe véste be nevét, de a Társadalomtudományi Társaság, melynek alelnöke, a Társadalomtudományod, Szabad Iskolája, melynek igazgatósági tagja és a Huszadik Század, melynek beimunkatársa volt, sohasem fogják feledni azt a sok ösztönzést, szigorú, de jóindulatú bírálatot, meg-megújuló serkentést, melyet az ő minden iránt érdeklődő, minden nemesért lelkesedő, minden munkát szívesen vállaló szellemétől nyertek, összes közéleti mozgalmainkban arra törekedett, hogy minden türelmetlenség, minden dogmatizmus, minden pártos elfogultság lehetőleg távol maradjon azoktól. Osztályok és pártok felett állva, csak a tudomány és a haladás ügyét akarta mindig szolgálni. Ahol valami jogosulatlan magán- vagy csoportérdeket vett észre, vagy vélt észrevenni, ott mindig erélyesen felemelte szavát az ilyen törekvésekkel szemben.

Ε sokoldalú és lankadatlan munkásságának e vázlatos rajza azonban nem adhat teljes képet veszteségünk igazi nagyságáról. Mert talán épp az volt benne a legbecsesebb, ami külső munkásságát, mint belső erőforrás éltette: egyéniségének nemes és tiszta fénye és melege, mely nemcsak barátait támogatta és erősítette, de még az idegeneket, sőt ellenfeleit is erkölcsi szférájába vonzotta. Beszédjének keresetlen egyszerűsége, tömör, és világos okfejtése; hangjának biztató csengése, tekintetének szigorú, de megértő és megbocsátó nézése, a napi élethajszától való távolsága és elfordulása, beteges és gyakran megtörtén fáradt testének mindenkor derült és tiszta szellemisége már életében valami varázslatos presztízszsel övezte körül alakját.

De talán még soha nem éreztük annyira szükségét ítélete tisztánlátásának és erkölcsi megingathatatlanságának, mint ezekben a zivataros világtörténeti időkben. Utolsó napjáig, sőt utolsó órájáig a vihar edzett hajós nyugodt fölényével nézte és várta az újabb hullámcsapásokat, kereste és mutogatta egy jobb világrend távoli szigetének körvonalait.

Szabó Ervin (1877-1918) munka közben
Szabó Ervin (1877-1918) munka közben

Milyen pótolhatatlan veszteség, hogy épp most, a legnagyobb veszélyek és a legnagyobb remények közeledtekor hagyott itt bennünket. Fájdalmas megdöbbenéssel kérdezzük, hogyan fogják kiheverni törekvéseink ezt a súlyos csapást? S miközben szemünk elborul és szivünk összeszorul, felujul előttünk sápadt arca, gondolkodó homloka és izzó tekintete s mintha hallanánk szavát: — Csak dolgozni! Mindenki tegye meg kötelességét.

— — — Nagyon nehéz lesz, de megkíséreljük.

A szerkesztőség.

 

* * *

Dr. Szabó Ervin temetése október 2-án volt óriási részvét mellett. Sírjánál Harrer Ferenc, Madzsar József, Kunfi Zsigmond és Jászi Oszkár beszéltek. (Jászi a Társadalomtudományi Társaság, a Társadalomtudományok Szabad Iskolája és a Huszadik Század nevében búcsúztatta el és helyezett koszorút ravatalára.) A budapesti munkásság a temetés alatt tízperces munkabeszüntetést rendezett. A temetésről kimerítő tudósításokat közölt a Népszava és a Világ október 3-i száma. A Társadalomtudományi Társaság választmánya részvétiratot intéz az elhunyt anyjához, a közel jövőben emlékünnepélyt rendez tiszteletére, gondoskodni fog posthumus műve kiadásáról, valamint arról is, hogy különböző hazai és külföldi lapokban megjelent elvi fontosságú cikkei külön kötetben összegyüjtessenek. A Társaság helyiségei számára meg fogja festetni arcképét. Barátai és tisztelői egyéb akciókat is terveznek emléke megörökítésére.

(Forrás: Szöveg: Huszadik Század, XIX. évf., 39. köt., 4. sz., 1918/október, 161-165. o.; Képek: Manda)
Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s